Keleti Éva, Benkő Imre, Olasz Tamás és Szamódy Zsolt fotográfiáit tek
intettem meg a Magyar Fotográfiai Múzeumban.
intettem meg a Magyar Fotográfiai Múzeumban.
A kiállítás 2011. március 24-től május 20-ig látható. A kiállítást Mr. Gaori Shankar Gupta, az Indiai Köztársaság nagykövete nyitotta meg.
Amikor először megpillantottam a képeket, nem tudtam mit kezdeni velük, nem gondoltam, hogy hétköznapokat ábrázoló fotókat fogok látni. A „sokk” után belemélyedtem a képekbe. Olyan egyszerű pillanatokat fogtak meg az alkotók, mit például a tisztálkodást vagy csak csupán az emberek figyelő arcait. S mégis ebben az egyszerűségben találtam meg a képek szépségét. Azt gondoltam, hogy én is ott vagyok a vízparton vagy a város utcáin. Szerintem a fotósok remekül ragadták meg a pillanatokat, hogy úgy érezzük, látjuk a kép folytatását.
Nem az a „színházi” művek voltak a túlerőltetett elrendezéssel és látszó megkomponálással. Az emberek, tevékenykedéseik, életük arcát mutatták, ahogy élik mindennapjaikat. Az indiai emberek tekintette komorak voltak s mégis ott volt bennük a kedvesség, ami az erőltetett mosolyban nincs meg. A hangulat, amit árasztottak a mindennapoké volt: Fáradt, álmos, elgondolkodott, szomorú, s néhol a vidám percek is ott voltak, mint a hétköznapokban.
A képek különbözőek voltak, hiszen négy különböző ember készítette őket. Ezeken a képeket alaposan megnéztem, mert tetszett a kiállítás, de valószínűleg észre lehetett venni az írásomból.
